Célunk, hogy az új beruházások a lehető legkisebb mértékben terheljék
és veszélyeztessék a természeti és környezeti értékeinket. Kiemeleten
fontosnak tartjuk a korábbi ipari tevékenységek által degradált, jelen
állapotukban már rekultivált területek újrahasznosításának
elősegítését, ezzel is csökkentve a zöldmezős beruházások
területigényeit.
×
“Célingatlan keresés” és adatvalidálás
Gyárak és logisztikai központok
Üvegházak
Napelemparkok
Szélenergiaparkok
Telekommunikációs csomópontok
Drón indító és fogadó állomások
Drón védelmi rendszerek
Több mint
3.000 barnamezős ingatlan található
adatbázisunkban (egyenletes eloszlásban Magyarország teljes
területén),
a megkeresésekben elvárt
egyedi igények szerinti részletes vizsgálat alapján adatokat
nyújtunk az adott beruházáshoz legoptimálisabb
ingatlanokról,
az
átadott adatok pontos információt tartalmaznak a terület
aktuális állapotáról, címéről (hrsz.), tulajdonosairól,
adatgazda az átadott adatok minőségéért felel,
egyértelmű elvárás az ingatlanok és tulajdonosaiknak az egyértelmű
beazonosíthatósága,
adatgazda kötelezettsége csakis az igényszerinti
“Célingatlan” felkutatásra és a vonatkozó ingatlant
azonosító adatok átadására vonatkozik,
amennyiben rendelkezésre áll adat úgy a múltjáról és az elvégzett
rekultivációról.
BarnaMezős területek (pro/contra)
Előnyök és lehetőségek:
kiemelten kedvező ár,
költségcsökkentő tényező,
részben vagy egészben művelésből kivonásra került,
a területek jellemzője a
kiváló infrastruktúrájú megközelíthetőség és lakóövezetektől
való biztonságos távolság,
a nem beépíthető ingatlanrészek (pl.: depónia
tető és rézsűje) járulékos lehetősége, hogy azok
gazdaságosan hasznosíthatóak napenergiatermelésre, mely a beruházás (pl.: energiaintenzív gyártás, összeszerelés
vagy akár üvegházi növénytermesztés tevékenységek esetén) jelentős
energiafüggetlenségét eredményezheti,
a beruházó hiteles
környezettudatosságát erősíti a környezetkímélő
körforgásos ingatlanhasználattal, csökkenthető a művelésből
(ZöldMezős) történő terület kivonások igénye,
társadalmilag elfogadottabb nem degradálódnak le
az ott lakók által megszokott értékek,
értéket teremt, jellemzően egy tájsebből hasznos
funkcióval rendelkező gondozott területet és munkahelyet teremt,
támogató Önkormányzati környezet, jellemzően
megbecsülik a befektetőt, aki értéket teremt a degradált
környezetben,
a számottevő, országosan elszórt ingatlankínálat lehetőséget
terem, új
alternatív, innovatív szállítási, raktározási,
telekommunikációs és energetikai hálózatok
létrehozására, melyek piacralépését segítheti az
alacsonyabb ingatlan ár,
korlátozott garancia érvényesíthető a rekultivációra, a
mintavételi eredmények akár kiegészítő munkákat is
indukálhatnak,
fel nem tárt környezeti károk és ennek jogi és
pénzügyi kockázata,
a beruházás eredményeként végzett tevékenység által okozott
környezeti hatás elkülönítésének nehézsége (örökölt vagy okozott környezeti kár),
az ingatlanok speciális (rekultivált) környezeti jellemzőire
vonatkozó előre nem tervezhető
jogszabály változásokmegnehezíthetik az ingatlan használatát és akár további
pénzügyi kötelezettségeket keletkeztethetnek.
(1) Az épített környezet védelme és alakítása során érvényesíteni kell
e) a barnamezős területek elsőbbségének elvét,
8. § [Új beépítésre szánt területekre vonatkozó
követelmények]
(2) Ha jogszabály új beépítésre szánt terület kijelölését nem tiltja,
a településrendezési tervben új beépítésre szánt területet a következő
szempontok alapján kell kijelölni:
c) ha a tervezett új beépítésre
szánt terület 5 km-es környezetében, az adott település közigazgatási
területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető
9. § szerinti barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt
terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki.
(3) Az új
beépítésre szánt területek kijelölése során a következő feltéteknek
együttesen meg kell felelni, és ezt az önkormányzatnak külön önkormányzati határozattal
– amely a településrendezési terv mellékletét képezi – igazolni kell:
d) hogy a település már beépítésre kijelölt területén belül nincs
olyan szabad, építési tevékenységgel nem érintett terület vagy
barnamezős terület, amely az új beépítést előirányzó rendeltetésnek és
használatnak megfelel,
9. § [A barnamezős területek elsődlegességének elve]
(1) A barnamezős területekről a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter nyilvántartást vezet olyan módon, hogy a települési önkormányzatok és a településtervezők adatszolgáltatás keretében naprakész adatokhoz juthassanak a településtervezéssel érintett területen és annak 5 km-es környezetében a barnamezős ingatlanokról.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a barnamezős területnek minősülő ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatait, lakcímét és adóazonosító jelét – gazdálkodó szervezet tulajdonos esetében adószámát –, és
b) kormányrendeletben meghatározottak szerint a barnamezős területek országos lehatárolását, valamint a barnamezős területnek minősülő ingatlanok és az azokkal összefüggő hatósági döntések személyes adatot nem tartalmazó adatait.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti országos lehatárolás közhitelesnek minősül.
(4) A barnamezős területek hasznosítását – ha az adott
fejlesztés nagysága alapján a beruházás barnamezős területen is
megvalósítható – előnyben kell részesíteni a zöldmezős területekhez
képest.
(5) A barnamezős területek hasznosítását
a) kármentesítéssel
egybekötött - törvényben megállapított - adómentesség biztosításával,
és
b) sajátos településrendezési és építési követelmények
meghatározásával kell elősegíteni.
(6) A barnamezős területeket a
településfejlesztési célokhoz és a településszerkezethez illeszkedő
funkcióval kell hasznosítani, biztosítva a műszaki és
zöldinfrastruktúra-ellátottságát.
16. § [Fogalom-meghatározások]
E törvény alkalmazásában:
4. barnamezős terület: olyan
földrészlet vagy földrészletek összessége – ide nem értve a mező- és
erdőgazdasági területeket, valamint a honvédelmi és katonai
rendeltetésű, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium vagyonkezelésében lévő területeket –, amely elsősorban az
ipari, kereskedelmi, közlekedési, honvédelmi vagy településközponti
célú felhasználást követően felhagyottá, alulhasznosítottá vagy
leromlott állapotúvá vált, jellemzően környezetszennyezéssel érintett,
ugyanakkor környezeti és műszaki beavatkozással, vagy természet-alapú
megoldásokkal értéknövelt, fejleszthető területté alakítható, ideértve
a rozsdaövezeti akcióterületeket is;
66.
jelentős mértékben átépítésre kerülő terület: a
barnamezős terület, valamint a használaton kívüli és alulhasznosított
beépítésre szánt terület, amely a helyi építési szabályzattal
összhangban, vagy a terület újraszabályozását követően környezeti és
műszaki beavatkozással értéknövelt, a kialakult településszerkezethez
és településképhez illeszkedő területté alakítható;
113.
rozsdaövezeti akcióterület: olyan barnamezős terület, amely kormányrendeletben kijelölt, közlekedési, közmű- és intézményi infrastruktúrával ellátott vagy fenntartható módon ellátható, lakó- és más rendeltetés kialakítására alkalmas, azzal, hogy
a) azonnali rozsdaövezeti akcióterület: olyan rozsdaövezeti akcióterület, amelyen a megvalósítani kívánt építési beruházások megindításához szükséges előkészítő munkák elvégzése nem szükséges, illetve azok folyamatban vannak vagy rövid időn belül elvégezhetőek, és amely tekintetében engedélyezett vagy előkészítés alatt álló építési beruházás megvalósítását tervezik a tulajdonosok, építtetők, és a kapcsolódó kedvezmények bevezetése gyors építkezéskezdést eredményezhet;
b) közép- és hosszú távú rozsdaövezeti akcióterület: olyan rozsdaövezeti akcióterület, amely tekintetében összetett előkészítő munkák, adott esetben környezeti kármentesítés, bontás, közműrendezés és infrastruktúra-fejlesztés, tulajdonrendezés, telekalakítás és településrendezési feladatok elvégzése szükséges, és amely fejlesztési célú területként való rendelkezésre állása kormányzati koordinációt, jelentős anyagi ráfordítást és többéves előkészítő időszakot igényel;
17. § [Az állam általános
feladatai]
(2) Az állam kiemelt feladata
a) a beépítésre nem szánt terület további megóvása és a barnamezős területek felhasználásának elősegítése,
19. § [Sajátos szabályok
megállapításának jogköre]
A Kormány – az érintett ingatlantulajdonos és az érintett ingatlan
fekvése szerinti települési önkormányzat véleményének kikérésével –
b) a barnamezős területekre, azok kármentesítéssel és törvényben
megállapított adómentességgel egybekötött hasznosítása érdekében,
sajátos településrendezési és építési előírásokat állapíthat meg,
valamint az építési tevékenységgel összefüggően különös hatósági
eljárási szabályokat rögzíthet.
75. § [A településtervekkel szemben támasztott követelmények]
(7) Ha a települési (a fővárosban a kerületi) önkormányzat közigazgatási területén van barnamezős terület, a településtervében a barnamezős területet lehatárolhatja, továbbá a településfejlesztési terv módosítása során a barnamezős területek fejlesztési és újrahasznosítási lehetőségeit meghatározhatja.
218. § [Az
építésgazdasági nyilvántartás]
(6) Az NÉNY elektronikus úton
kapcsolódik a következő nyilvántartásokhoz, és ezúton biztosítja a
kormányrendeletben meghatározott nem személyes és e törvényben
meghatározott személyes adattartalom lekérdezését az alábbiak szerint:
f) a kiemelten közérdekű építési beruházások, az állami építési
nagyberuházások és a közbeszerzési építési beruházások, a barnamezős
építési beruházások nyilvántartása adataihoz,
225. § [Rendeletalkotási felhatalmazások]
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
79. az országos barnamezős kataszter – személyes adatot nem tartalmazó – adatkörét és azok felhasználásának szabályait,
229. § [Barnamezős
területi és településtervezési átmeneti rendelkezések]
(1) A 9. § (1) bekezdése szerinti barnamezős területek nyilvántartását a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek 2026. január 1-jéig kell digitálisan felállítania. A nyilvántartás felállításáig a települési önkormányzat a barnamezős területtel kapcsolatos 8. § (3) bekezdése szerinti igazolását az országos barnamezős katasztertől függetlenül, a 16. § 4. pontja szerinti barnamezős terület fogalom alapján állítja ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás felállítása és vezetése, valamint a barnamezős területek lehatárolása érdekében a települési önkormányzatok, az állami főépítészek és az ingatlantulajdonosok díjmentesen kötelesek a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter részére – a megkeresésétől számított 30 napon belül – rendelkezésre bocsátani önkormányzat esetén a közigazgatási területük, állami főépítész esetén az illetékességi területük, ingatlantulajdonosok esetén a tulajdonukban álló ingatlan környezeti állapotáról szóló, személyes adatot nem tartalmazó adatokat. A barnamezős területek lehatárolása és későbbi hasznosíthatósága érdekében az érintett hatóságok kötelesek – a megkeresésétől számított 30 napon belül – rendelkezésre bocsátani a barnamezős terület fogalmának megfelelő ingatlanokat érintő hatósági döntések személyes adatot nem tartalmazó adatait.
Díjkategóriák és szavatosság:
Díjkategóriák
Alsó terület határ [bruttó ha]
Felső terület határ [bruttó ha]
Célingatlan keresés díja [nettó Ft/m²]
I.
< 0,5
115
II.
0,5 ≤
< 1
105
III.
1 ≤
< 2
94
IV.
2 ≤
< 3
84
V.
3 ≤
< 6
73
VI.
6 ≤
< 20
63
VII.
20 ≤
52
Bruttó terület alapú díjkategóriatáblázat [1 ha = 10.000 m²]
Adatgazda szavatolja, hogy a díj kifizetését követően a
Megrendelőnek átadott ingatlan adatait nem adja át harmadik
igénylő félnek, nem értékesítheti azokat újra (nyilvántartásában rögzíti,
mint Megrendelő részére átadott adat).
A
“Célingatlan keresés” és információátadás
ellentételezéseként átvett díj nem ad semmiféle garanciát az
ingatlan megvételére, a tervezett tevékenység
engedélyezhetőségére és erre vonatkozóan adatgazdát sem
terheli semmiféle kötelezettség, koordinációs tevékenység folytatására.
Kerüljön be BarnaMezős adatbázisunkba:
első lépésként ellenőrizze, hogy megtalálható-e Magyarország legnagyobb BarnaMezős adatbázisában ingatlana,
küldje el ingatlana hrsz-t, méretét (m2), bruttó értékesítési árát (Ft) és tulajdonosi adatait,ezt követően ellenőrizzük, hogy szerepel-e adatbázisunkban,
amennyiben nem, úgy azt a tulajdonosokra nézve bármiféle kötelezettség és jutalék igénye nélkül felvesszük az adatbázisunkba,
felvétel esetén további adatokat fogunk kérni az ingatlan múltjáról, az elvégzett rekultivációkról, ezt követően élesítjük ingatlanát az adatbázisban és erről értesítjük az adatbeküldőt,
az ingatlan felvételét követően a “Célingatlan” ajánlásokban igényegyezés alapján az Ön ingatlana is kiajánlásra kerül.
Ajánlatkérés és kapcsolat
Ne habozzon ajánlatot kérni az űrlap segítségével, igyekszünk a lehető leggyorsabban visszajelezni.